Mária mennybevétele – fekedi hagyományok

Augusztus 15-e, Mária mennybevételének ünnepe a gyógynövényszentelés napja. A templomban megáldják a gyógynövényeket: szántóföldi és mezei virágokból, gyógyhatású növényekből készített csokrokat. A különböző gyógyfüveket az iskolások szerzik be. Már egy héttel korábban gyűjteni kezdik, tudják, melyik hol található. A csokor összerendezése a következő: középre kerül egy csőszerű növényi szár, aztán sorban az orbáncfű/Marienbettstroh, tejoltófű/Krausbettstroh, szalmagyopár/Grobbettstroh, bábakalács/Donnerdistel, menta/Pfefferminz, csombormenta/Altmutter, borzaskata/schwarzer Kümmel, nagyezerjófű/Tausendguldenkraut, zsidócseresznye/Judenkirschen, végül a gilisztaűző varádics/gelber Rainfarn és a fehér üröm/Wermut.*

Egyike a legfontosabb összetevőknek a gilisztaűző varádics, mely a frank gyógynövénycsokorban mindenütt megtalálható, de a fekedi határban nem terem. Az iskolások és a fiatalok csoportosan mennek Erdősmecskére, ahol a vasútállomás közelében nő ez a növény. A csokrot kék vagy piros szalaggal megkötve viszik a templomba és később is gondosan vigyáznak rá. Mindenféle veszedelem elhárítására szolgál a házban és az állatoknál. Ha kisbaba van a házban, a bölcsőbe, párnája alá is tesznek, hogy gonosz varázslat ne fogjon rajta. A halottakat szenteltvízbe mártott megszentelt ürömszálakkal hintik meg.

Amikor egy tehén megborjadzott, szentelt csokorral töltött kis párnát kötöttek a homlokára, hogy ne lehessen megrontani. A csordában sok tehenet lehetett látni, homlokukon párnával.

A gyógynövényszentelés eredetét különbözőképp magyarázzák. Szívesen kapcsolják össze a virágokkal, melyeket a tanítványok Isten anyjának sírjánál Mária holtteste helyett találtak. Bálint Sándor véleménye szerint az egyház a gyógynövényszentelést a germán fakultusz ellensúlyozására rendelte el.


közönséges orbáncfű Marienbettstroh Hypericum perforatum
tejoltófű Krausbettstroh Galium verum
szalmagyopár Grobbettstroh Helichrysum
közönséges bábakalács Donnerdistel Carlina vulgaris
alma illatú menta Pfefferminz Mentha rotundifolia
csombormenta Altmutter Mentha pulegium
borzaskata schwarzer Kümmel Nigella damascena
nagyezerjófű Tausendguldenkraut Dictamnus albus
közönséges zsidócseresznye Judenkirschen Physalis alkekengi
giliszaűző varádics gelber Rainfarn Tanacetum vulgare
fehér üröm Wermut Artemisia absinthium

Mai adatközlők szerint a csokor összetétele időközben megváltozott, némely növényre már nem emlékeznek, belekerültek viszont újabbak:

  • Sédkender, Trektestje (Eupatorium cannabinum)
  • Hólyagos csüdfű, schwarze Schetterje (Astragalus cicer)
  • Hólyagos habszegfű, weiße Schetterje (Silene vulgaris)
  • Mezei fejvirág, Weißbrot (Cephalaria transsylvanica)
  • Ördögharapta fű, Blaubrot (Succisa pratensis)

A gyógynövényszentelés szokása még az ezredforduló táján is élő volt Fekeden.


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.