Augusztus 15-e, Mária mennybevételének ünnepe a gyógynövényszentelés napja. A templomban megáldják a gyógynövényeket: szántóföldi és mezei virágokból, gyógyhatású növényekből készített csokrokat. A különböző gyógyfüveket az iskolások szerzik be. Már egy héttel korábban gyűjteni kezdik, tudják, melyik hol található. A csokor összerendezése a következő: középre kerül egy csőszerű növényi szár, aztán sorban az orbáncfű/Marienbettstroh, tejoltófű/Krausbettstroh, szalmagyopár/Grobbettstroh, bábakalács/Donnerdistel, menta/Pfefferminz, csombormenta/Altmutter, borzaskata/schwarzer Kümmel, nagyezerjófű/Tausendguldenkraut, zsidócseresznye/Judenkirschen, végül a gilisztaűző varádics/gelber Rainfarn és a fehér üröm/Wermut.*
Egyike a legfontosabb összetevőknek a gilisztaűző varádics, mely a frank gyógynövénycsokorban mindenütt megtalálható, de a fekedi határban nem terem. Az iskolások és a fiatalok csoportosan mennek Erdősmecskére, ahol a vasútállomás közelében nő ez a növény. A csokrot kék vagy piros szalaggal megkötve viszik a templomba és később is gondosan vigyáznak rá. Mindenféle veszedelem elhárítására szolgál a házban és az állatoknál. Ha kisbaba van a házban, a bölcsőbe, párnája alá is tesznek, hogy gonosz varázslat ne fogjon rajta. A halottakat szenteltvízbe mártott megszentelt ürömszálakkal hintik meg.
Amikor egy tehén megborjadzott, szentelt csokorral töltött kis párnát kötöttek a homlokára, hogy ne lehessen megrontani. A csordában sok tehenet lehetett látni, homlokukon párnával.
A gyógynövényszentelés eredetét különbözőképp magyarázzák. Szívesen kapcsolják össze a virágokkal, melyeket a tanítványok Isten anyjának sírjánál Mária holtteste helyett találtak. Bálint Sándor véleménye szerint az egyház a gyógynövényszentelést a germán fakultusz ellensúlyozására rendelte el.
Mai adatközlők szerint a csokor összetétele időközben megváltozott, némely növényre már nem emlékeznek, belekerültek viszont újabbak:
- Sédkender, Trektestje (Eupatorium cannabinum)
- Hólyagos csüdfű, schwarze Schetterje (Astragalus cicer)
- Hólyagos habszegfű, weiße Schetterje (Silene vulgaris)
- Mezei fejvirág, Weißbrot (Cephalaria transsylvanica)
- Ördögharapta fű, Blaubrot (Succisa pratensis)
A gyógynövényszentelés szokása még az ezredforduló táján is élő volt Fekeden.
A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.