az őszi búcsú ünnepi szentmiséje után adták át Fekeden. A szemerkélő esőben összegyűlt 30-40 fős csoport a fekedi plébániakrónika száz évvel ezelőtti bejegyzését hallgatta meg, melyből kiderült, hogy az akkori plébános éppúgy ismerte és használta a lakók megkülönböztetésének e sajátos formáját, ahogy a fekedi idősebbek ma is.
Ezután a háznevek használatának okáról és eredetéről hangzott el az alábbi rövid ismertető.
A zárt faluközösségben rengeteg azonos családnevű ember élt, és a keresztneveket is jórészt a szokásos tucatnyi női- és férfinévből választották. Ezért az egyes személyekre leginkább nem családnevükkel, hanem háznevükkel hivatkoztak. Akkor is, ha régen feledésbe merült már a hajdani lakó személye, akiről a ház a nevét kapta.
Magyarország némely vidékén, az Őrségben, Göcsejben, az Ausztriával és Szlovéniával határos területeken szintén fellelhető szórványosan ez a szokás, de leginkább a svábok lakta területeken terjedt el. Ez is egyike azoknak a hagyományoknak, melyeket évszázadokkal ezelőtt, 18. századi betelepülésükkor hoztak magukkal a németek. Németországi eredete pedig a késő középkorig nyúlik vissza.
A házneveket a nyelvészet a ragadványnevek csoportjába sorolja; ezek a legszívósabb, leghosszabb életű ragadványnevek, ahogy a házak is sok generáción keresztül adtak otthont a családoknak. Értékesek abból a szempontból is, hogy jobban őrzik dialektust, mint a hétköznapi beszéd.
A táblához mobileszközzel lejátszható hanganyag is tartozik, mely az egyes háznevek fekedi kiejtését mutatja be.
A honlap Kincsesláda menüpontjába is felkerült a hanganyag.
A fekedi háznevek projekthez tartozó egyedi kerámia háznévtáblák a falu házainak homlokzatát fogják díszíteni. Eddig mintegy 50 ingatlantulajdonos jelezte csatlakozási szándékát az értékőrző kezdeményezéshez. November 20-ig várjuk a még hezitálók válaszát, valamint az önrész (11000Ft) befizetését a polgármesteri hivatalban vagy átutalással (Fekedi Szülőföldünk Baráti Kör 50400113-11000169, közlemény: adomány)
