János-nap – fekedi hagyományok

Június 24-e, János napja fekedi tájszólásban „khanstok” (Johannestag). Ez az év leghosszabb napja, a nyári napforduló. Keresztelő János az egyetlen szentünk, akit nem halála napján ünnepelünk. János napja valami félelmeteset és veszedelmeset is hordoz magában, Fekeden szerencsétlen napnak számít. Úgy tartják, János három személyt követel áldozatul: „egynek el kell égnie, egynek vízbe fulladnia, egynek pedig lezuhannia” *.
János napján nem szabad cseresznyefára mászni, hiába érett már a cseresznye, mert leesik az ember. Az ekkorra már beérett almának János-alma a neve.


*A németországi Lohmar város vidékéről származó középkori legenda leírása Helmut Fischer: Sagen aus dem Land (56. Die Johannisopfer von Schönrath) könyvében található.


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.