Pünkösd – fekedi hagyományok

Pünkösdhöz kevés népszokás kapcsolódik, de a „pünkösdi buba” és a „pünkösdi lovaglás” hagyományára még jól emlékeznek. Aki pünkösd napján későn kel fel, az a pünkösdi fickó. Vízzel meglocsolják és csalánt tesznek az ágyába.

Régebben a faluban egy virágokkal díszített lovaskocsi vitte körbe a pünkösdi bubát*, aki a szekéren egy lombokból épített kunyhóban ült. A pünkösdi lovaglásnál a fiúk lovait pünkösdi rózsák díszítették. A lovasokat megvendégelték.


* Dél-Magyarországon a pünkösdi buba különféle alakban jelent meg. Néhol álomszuszék embert jelölt, akinek csalánból font koszorút tettek a fejére, vagy vízzel locsoltak meg, hogy felébredjen. Néhány dél-baranyai faluban a pünkösdi buba ill. a pünkösdi macska (Phinktkats) a legények pünkösdi felvonuláshoz tartozott. A felvonulás Babarcon és környékén a következőképp zajlott le: Pünkösd másnapjának délutánján a legények a falu végén gyülekeztek, és onnét indultak útnak. A menet élén a fiatalabb legények feldíszített lovakon lovagoltak, őket követték gyalogosan az ún. pünkösdi legények (Pfíngstburschen). Ezt a funkciót minden évben a sorkötelesek töltötték be; az ő feladatuk volt a felvonulás és a táncmulatság megszervezése. A pünkösdi legények mögött a zenekar haladt, a menetet egy lovas kocsi zárta a pünkösdi kosárral (Phinkstkuerp), amelyet a legények pünkösd másnapján hajnalban fontak zöld vesszőkből, leveles ágakból, és tarka szalagokkal díszítették. A mintegy 3-5 méter magas kosár fent csúcsban végződött. Felrakták a kocsira, és a „pünkösdi macska” – egy kisebb fiú – észrevétlenül bebújt a kosár alá. A lombokkal fedett alakoskodó feltehetően a tavasz győzelmét szimbolizálta, megjelenése esővarázsló rítus is lehetett.
forrás: Manherz Károly valtozo_vilag_sorozat/a_magyarorszagi_nemetek/


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.