Az első májusi éjszakát Walpurgis éjnek* nevezik. Ezen a varázslatos éjszakán boszorkányok járnak. A boszorkányok ellen a zöld ágak védenek. Mikor a gyerekek az iskolából hazaérnek, gyorsan a sarokba dobják az iskolatáskájukat és indulnak nyírfa- és bodzavesszőket keresni. Zöld ágakat dugnak minden kulcslyukba és repedésbe, és az ablakokhoz is tűznek azokból. Különösen az istálló ajtaját és ablakát kell megvédeni, mivel az állatok vannak nagyobb veszélyben. A seprű is megóv a boszorkányoktól, ha azt keresztbe az ajtó elé teszik.
Az első májusi éjszakán a két vendéglő előtt májusfát állítanak. A fákat a fiúk hozzák az erdőből, legallyazzák azokat, s csak a tetejükön hagynak zöldet, ahova különböző színes szalagokat és üvegeket is akasztanak. Egész május végéig ott állnak, aztán a vendéglősé lesznek.
*A Walpurgis éj, vagy más nevén Szent Walpurga éjszakája, a katolikus egyház egyik szentjére emlékezik. Walpurga 710-ben, egy tehetős angolszász család sarjaként született, tevékenysége során terjedt el a kereszténység a német területeken. A legendák szerint ő nyújtott védelmet a pestissel, a járványokkal, a köhögéssel és a boszorkányokkal szemben.
A 17. században rendelte el a keresztény egyház Szent Walpurga ünnepét, hogy ellensúlyozza a Hexennacht, vagy Boszorkányszombat germán népszokását. A Walpurgisnacht az ősi germán nőtiszteletre épülő tavaszt köszöntő ünnep volt.
forrás: kulturtortenet.blogspot.com
A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.
