Ugrás a tartalomhozUgrás a fő navigációhoz Ugrás a lábléchez

Február 22. – fekedi hagyományok

Szent Péter székfoglalásának ünnepe (Petri Stuhlfeier) szerencsétlen nap a baromfi számára. Az aznap tojt liba- és tyúktojások balszerencsések: „pétertojás – baljós tojás”. A tyúkokat egy abroncsból kell etetni, úgy nem tojnak félre. A háziasszony nem mehet ki a házból, hogy a tyúkok megfelelő helyre tojjanak. A tyúkólat kitisztítják és friss fészkeket készítenek. A „pétertojásokat” nem szabad kotló tyúk vagy liba alá tenni. Ha mégis odateszik, meg kell jelölni azokat, mert egészen biztos, hogy valami történni fog. Vagy eltűnik a tojás, vagy ha egy csibe vagy kisliba kikel, akkor az nyomorék lesz. Ha mégsem az, akkor később tűnik el.
Ekkor már virít a kecskevirág/illatos hunyor. A nap már a kisgyermekeket is kicsalja a szabadba. Micsoda öröm a nyíló virágokat megpillantani! Örvendezve szednek belőle s viszik az édesanyjuknak, de a mama már messziről kiáltja „Ne hozd be a hunyort, mert akkor nem a fészekbe tojnak a tyúkok!”


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.



Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepét február 22-én tartja a római katolikus egyház, amikor arra emlékezik, hogy Krisztus Péter apostolt az egész keresztény egyház fejévé emelte. Ő volt az egyház első vezetője, így Róma későbbi püspökei, a pápák, az ő utódai. Az ünnep a Péter apostolra alapozott egyház egységét fejezi ki.
Magyarországon február 22. egy félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Csefkó Gyula nyelvész 1934-ben publikált cikkében kifejti, hogy az ünnep hivatalos egyházi elnevezését a középkorban valószínűleg így fordították magyarra: „Szent Pétörnek ű székössége”, és ebből olvasta ki a népnyelv az üszögös Szent Péter alakot. Mivel az üszög vagy üszök veszélyes sebfertőzést, a gabonát tönkretevő gombafertőzést és a gyümölcsfákon a kései fagy okozta sérülést jelent, a néphit negatív tulajdonságokkal ruházta fel ezt a napot. Bálint Sándor néprajzkutató Ünnepi kalendárium című írása szerint ezen a napon a szegedi asszonyok „nem nyúlnak lisztbe, mert majd üszögös lesz a búza. Libát, tyúkot nem jó ültetni, mert üszögös lesz a tojás, vagyis megfeketedik és nem kél ki.”
forrás: wikipedia.hu