Január 20-án, Fábián és Sebestyén napján „szökken a nedvesség a fákba.”
Ez azt jelenti: télen nincs élet a fában, alszanak, mostantól kezdenek újra növekedni.
A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.
Szent Fábián vértanú 236-ban került Szent Péter trónjára. Euszébiosz elbeszélése szerint amikor az előző pápa halála után összegyűltek a rómaiak, hogy új pápát válasszanak, valamennyi jelölt méltatlannak bizonyult Szent Péter trónjára. Fábián pap, hazatérve vidéki útjáról, értesült a gyűlésről és ő is bement a terembe. Elvegyült a jelöltek között, és egyszer csak berepült a terembe egy galamb és Fábián fejére telepedett. Azonnal megválasztották pápának. Pápasága idején Fábián megszervezte a római egyház közigazgatását. Külön figyelmet szentelt a katakombáknak, több vértanú sírját rendbe hozatta. Figyelemmel kísérte az afrikai egyház vitáit, ő indította útnak Gallia első hittérítő püspökeit. Decius császár ellenszenvét hamar kivívta a tevékeny Fábián pápa. Decius császár 250-ben kiadott üldözési rendeleteinek első áldozatai között volt Fábián pápa. Január 20-án végezték ki, testét a Callistus-katakombában temették el.
Közel negyven esztendő múltán valószínűleg szintén január 20-án szenvedett vértanúhalált Szent Sebestyén, egyik legnépszerűbb szentünk. Sebestyén Milánóban született, Maximianus császár idején került Rómába. Egyszerre tudott császári tiszt és hű keresztény lenni. A legenda szerint tehetséges szónok volt, társait is igyekezett elvezetni a hithez, a fogságban sínylődő keresztényeket bátorította. Végül őt magát is halálra ítélték. A mezőn egy oszlophoz kötözték, hogy halálra nyilazzák. A holtnak hitt Sebestyént otthagyták a mezőn, egy Iréne nevű jámbor asszony házába vitte és ápolta, amíg fel nem épült. Amikor Sebestyén megjelent a nyilvánosság előtt, elterjedt a híre, hogy feltámadt. A császár parancsára halálra ítélték, agyonverték és a csatornába dobták. A holttestet egy Lucina nevű asszony temette el. Ünnepét már 345-ben megülték Rómában.
forrás: rakoscsaba.plebania.hu
