A vőlegény zeneszóval viszi el a menyasszonyt, fúvószenével vonulnak a házhoz. A menyasszonyi házban a jegyespárnak boldogságot kívánnak. A rokonok és barátok kezüket nyújtva mondják: „Sok boldogságot a házasságban!” Az első megszólaló férfi kell legyen, csak az hoz szerencsét. A jókívánságok után a menyasszony elbúcsúzik. Sírnia kell. Megköszöni szüleinek szeretetüket és kéri áldásukat. A búcsúverset a menyasszony közbenjárója, a koszorúslány mondja vagy valaki a közeli rokonságból. Ennek a szövegnek több változata létezik , attól függően, hogy a szülők és nagyszülők élnek-e vagy sem. Szép fekedi szokás, hogy a nagy öröm közben a megholtakról sem feledkeznek meg.* Elhangzása közben egyetlen szem sem marad szárazon.
„Jöjj, nemes jegyespár, jöjj ki,
Isten házába vezetünk,
A főoltár elé kísérünk
A gyertyák világos fényénél
A tiszta Szűzanya
Hív titeket a menyegzőre,
Ő fogja a kezeiteket,
Ő kösse a szent frigyet.
Szülők, ti is lépjetek közel,
Nézzetek gyermekeitekre,
Ahogy a szomorúság forró könnyeivel
Búcsút vesznek tőletek.
Ne taszítsátok el szüleiteket
Hogy gond, bánat sose találjon rátok.
Sok boldogságot és áldást kívánunk,
Éljetek mindig boldogan.”
Az apa megáldja a menyasszonyt és a vőlegényt, ezekkel a szavakkal: „Most menjetek Isten nevében!”
A búcsúzás után a templomba indul az esküvői menet, a zenészek kíséretével. Mindenki csatlakozik hozzá, mennek „menyasszonyt lesni”. A sor elején a vőfély vezeti a menyasszonyt. Utána következik a koszorúslány** a vőlegénnyel. A harmadik pár a második koszorúslány és a másik vőfély, aztán jönnek a tanúk. Utánuk haladnak a barátnők ünnepi díszben, mindegyik hajadonfőtt, még akkor is, ha nagy hideg van.*** Aztán következnek a barátok, mind fehér, hímzéssel díszített melles kötényben, s borosüveggel kezükben.**** A többi vendég után a zenészek zárják a sort. Útközben végig szólnia kell a fúvószenének.
A néphit keresi, hogy mi módon befolyásolható a házasság sorsa. Az esküvő napjának időjárása rendkívül nagy jelentőségű. Ha a menyasszonyi koszorúra esik az eső, az a házasságban sok könnyet és boldogtalanságot jelent. Úgy mondják: „A boldogtalannak az esküvői koszorúra, a boldognak a koporsóra hull az eső.” A templomba vezető úton a menyasszony nem nézhet körbe, különben azt mondják: „Másvalaki után néz.”
- Ősi elképzelés szerint a halottakra való emlékezéssel gondolták az új házasság boldogságát megalapozni.
** A koszorúslány öltözete éppolyan, mint a menyasszonyé, annyi különbséggel, hogy a szoknyája fehér és nincs koszorúja.
*** A haj fonásához ugyanis benedvesítik azt.
**** Útközben itatják a zenészeket, s maguk is isznak, hogy az ujjongás jobban menjen.
A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.
