Másnap van az esküvő napja. Már hajnali 2-3 órakor elkezdődik a munka a lakodalmas házban. Elsőként férfi kell belépjen, az hoz szerencsét. A jegyesek a reggeli szentmisére mennek. Előtte gyónnak, a misén áldoznak. Utána kezdődik a menyasszonyi copf fonása. A menyasszony két koszorút visel a fején, egy fehéret és egy kékes színűt. A kéket elöl a homlokánál, a fehéret a kék mögött. A kék koszorúban rózsaszín és fehér bimbók és zöld levelek is vannak, mind műanyagból.
A menyasszony selyem felsőszoknyát és fehér, redőkbe hajtogatott, keményített kötényt visel. Leghátul nem takarja a kötény a szoknyát. Fehér harisnya és fekete bársonycipő van a lábán. A jobb cipőjébe pénzt rejt, hogy szerencsés legyen a házasság. Az esküvői menet alatt mindenki megnézi és megcsodálja a menyasszonyt, így könnyen „rontás érheti”. Ez elleni védekezésül szentelt ürmöt rejt a ruhájába. Piros és kék virágokkal és hosszú rojtokkal díszített nagy selyemkendő van a vállán. A kendő csücskei mélyen csípő alá érnek. Vállkendője fölött finom, fekete anyagból készült kabátkát visel. Öt-hat fehér, keményített alsószoknyája van. Csipkés fodor, ezüstös üveggyöngysor és aranylánc egészítik ki a menyasszonyi díszt.
A vőlegény viselete nem különbözik a szokásos ünnepi ruhától. Egyetlen dísze a kabát bal oldalán egy színes művirágokból kötött csokor, melyet hosszú rózsaszín szalag rögzít.
A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.
