Ugrás a tartalomhoz Ugrás a fő navigációhoz Ugrás a lábléchez

Katalin-nap – fekedi hagyományok

November 25-én van még egy táncmulatság, a Katalin-napi bál. Ez az utolsó vigadozás advent előtt. Azt mondják „Katalin bezárja a hegedűt”. Márton napja után kezdődik az élet a fonóban.


Alexandriai Szent Katalin (†Alexandria, 305 nov. 24. v. 25.) szűz, vértanú. Amikor Maxentius császár megparancsolta, hogy mindenki áldozzon a bálványoknak, a 18 éves Katalin a templomba sietett, hogy az áldozattól visszatartsa a keresztényeket. Elfogták,  de a császár filozófusai nem tudták meggyőzni, sőt ő térítette meg a bölcseket, akiket aztán ezért tűzhalálra ítéltek. Ezután gazdagsággal és házassággal, majd kínzással akarta a császár Katalint eltántorítani hitétől, de akivel kapcsolatba került, mind megtért. Végül fejvesztésre ítélték. Halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül.

Fejedelmi ruhában, koronával ábrázolják. Attribútumai: kezdetben a könyv és a pálmaág, a 14. sz-tól a kard és a kerék, lába alatt egy koronás férfialak, Maxentius császár.

A népi köztudat szerint Katalin napja az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja. Így tartja a hazai németség is. Ezentúl már sem lakodalom, sem bál nem esett egészen nagyfarsangig. A Katalin-bál országszerte ismert.


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.