Ugrás a tartalomhozUgrás a fő navigációhoz Ugrás a lábléchez

György napja – fekedi hagyományok

Ha György napján (április 24-én) a gabona már olyan magas, hogy egy holló el tud rejtőzni benne, akkor jó termésre lehet számítani. György napján a szőlőt négy sarkában meg kell metszeni, hogy sok bor legyen.*
Április 24. után az első szombati napot „Hagelfeiertag”-nak nevezték.** Korábban minden szombat délután Hagelfeiertag volt, ekkor tilos volt a földeken dolgozni. Délelőtt még lehetett járni kinn a határban, de a déli harangszóra a faluban kellett lenni. Büntetést kapott a bírótól, aki ennek nem tett eleget. A bíró háza előtt állt egy oszlop, annál fenyítették meg azokat, akik valami bűnt követtek el, s azokat is, akik ezeken a napokon délre nem voltak a faluban.
Április 25-én tartják a búzaszentelő körmenetet.


*A metszéshez – mint a szőlőtermesztés néhány más munkájához is – különböző szokás, illetőleg hiedelem fűződik. E szokásokhoz sorolhatjuk a szőlőterület négy saroktőkéjének különböző időpontokban való megmetszését. Gyöngyösön szilveszter napján a négy saroktőkét megmetszették… A szőlők saroktőkéinek megmetszése főként a Dunántúlon ismeretes. Karmacson (Veszprém m.) húshagyókor, Balatongyörökön (Veszprém m.) Bálint napkor vágják meg a szőlő négy sarkát, „nehogy a rigók belemenjenek”.

forrás: Kecskés Péter: Szőlőmetszés a Mátraalján, Ethnographia 77. évfolyam (1966)

**Az ország több vidékén, leginkább Szent György napjával kezdődött egy fogadalmi időszak, melyet az anyaföld áldásáért, termékenységéért, alkalmas időjárásáért, a parasztközösség boldogulásáért ajánlottak föl. A fogadalom már régen a múlté, a XIX. század folyamán lassan enyészett el. Öregek azonban még sokfelé emlékeznek arra, hogy a tavaszkezdő György napjától kezdve aratásig, máshol Nagyboldogasszony, illetőleg Szent Mihály napjáig a szombati, ritkábban csütörtöki napokat engesztelésül ünnepelték meg: a mezőkön, szőlőben csak déli harangszóig dolgoztak.
Feked, Babarc, Hőgyész német népe ezt a szombatot, és régebben a következőket is, Hagelfeiertag névvel illette. Itt sem dolgoztak szombat délnél tovább.

forrás: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.