Húsvét – fekedi hagyományok

Húsvétvasárnap hajnalán 3-4 óra közt mindenki a temetőbe, a stációkhoz megy imádkozni. Korábban a nagylányok böjti időben minden vasárnap délután elmentek a temetőbe a 14 stációnál és a keresztnél passióénekeket énekelni. Amikor húsvétvasárnap a temetőből az emberek hazatérnek, elrejtik a húsvéti tojásokat. A gyerekeknek a legnagyobb móka a tojáskeresés. Már nagyszombaton fészkeket készítenek fűből és ibolyából a húsvéti nyuszinak. A húsvéti tojásokat a nyúl tojja, azok valami különlegesek, nem lehetnek közönséges tyúktojások.
A nyúl nagy szerepet játszik húsvétkor. Délután jön a keresztanya és a fiúknak mézeskalács nyulat hoz, a lányoknak mézeskalácsbabát. Húsvéti tojást is kapnak a gyerekek. Játszanak azokkal, „buccolnak”, vagyis a tojások csúcsos végét összeütögetik.
Nemcsak a húsvéti tűz, hanem a húsvéti víz is jótékony hatású. Húsvétvasárnap kora reggel kiáltás nélkül kell a harmatban megmosdani, hogy ne legyen az ember szeplős. Ha a húsvéti harmatban végighemperedik valaki, akkor nem lesz derékfájása.

Húsvéthétfőn táncmulatságot tart az ifjúság. A szomszédos falvakba is elmennek „Emmausz-járásra”, hogy a rokonokat meglátogassák.


A „fekedi hagyományok” sorozat Kuszter Magdolna Lygia 1939-ben írt „Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Siedlung Feked” című tanulmányának fordítása.